Zazsigálka

A zazsigálka az az öngyújtó.  Apánknál mindig volt. Az összes apánál volt, ezzel gyújtottak rá a Primára, majd később a Prilukira. A klasszikus kovaköves, átlátszó, színezett változat, hallgattuk, ahogy sziszeg, szagolgattuk a kiáramló gázt, gyújtogattunk vele, aztán halálra rémültünk, amikor megolvadt és szétesett (tartottunk a későbbi kikapástól). A menő fiúknak kötelező volt birtokolniuk egyet. Aztán, amikor megjelentek a kis elektromos szikrával működő zazsigálkákból ki lehetett szerelni a kis szikracsináló valamit, és lehetett vele másokat minimális áramütéssel abajgatni.